Pala O Projekto

RomaNet-sanjuktimatosko kapacitasho

O RomaNet sanjuktimatosko kapacitashosko projekto, e Karpat Fundacija- o Ungrikothem, thaj lesko part­nero la Slovakiako ETP slovenski organizacija tordyar­dine opre, o Magyarország-Szlovakia Határon Átnyúló Együttműködési Program, ando 2007-2013 bersha (www.husk-cbc.eu), mashkar o 2012. október 1 thaj 2013. szeptember 30.

So palal sas

Pe le romane sanjuktimatura – ande-j intrego Europa – kade dikhen le gazhe: saven cerra shkoli si, la bi bu­tyaki rata vuchi-j, lengi sastyipeski situacija, thaj lenge trajimaske kondiciji nasula-j, sa pasha kadala zurali-j e diskriminacija.

Le romane sanjuktimatongi shanca butivar khatar kodo latakel, hoj le romane civilna organizacienge an­glune manusha sar si pinzharde ande ekh sakma.

Kana amaro programo kerasas, pe kodo trubundas opre te avas – thaj kado vi amare partnerura zurardi­ne- hoj ande-j Slovakija, ande la Beszterkebanyake, thaj Kasshake rajonura, ando Ungrikothem pale, ando opru­no regiovo (Észak-magyarország) – ande sel duj thema kadala regiova si e legmaj chorre- khate le romane or­ganizaciengo pinzhardipo, thaj zhanipo, dur asholtar ka­vere organizacienge zhanimastar.

Anda kado gindinas, hoj lengi kapacitashoski shanca, lenge kondiciji trubul te zuraras pasha e periferikusho granyica. Kado sa zuralel kadal chaukipeski evolucija, thaj bares zuralel vi e socialno, vi la okonomijako ko­hezija.

Anda kodo, hoj le romane sanjuktimatongi situacija maj lashi te avel, trubul te avel jekh zurali shtrategija, thaj jekhipe, kaj na e granyica dikhas: bi granyica keras amari butyi.

Kana jekh sanjuktimatoski absorpcija zurajvel, kana le love, thaj le forrasha godyaverikanes zhanel khote te shol, kaj trubul, atunchi aba vi o trajo boldelpes, avri parrudyol. Amaro projekto pe kado reagalinel.

 O dajno

Le projektesko dajno si, kodole romane civilnone orga­nizaciengo jekhetanipo te zuralen, thaj zhutipo te den ande lenge kapacitasha, save pe la granyicaki duj rig ke­ren butyi.

O programo o Europai Unio zhutisarel, kodo kamel te resel, hoj kodole forongi, thaj gavengi evolucija te zura­lel, save mashkar o Ungro, thaj Slovakijaki granyica si.

E tarika, o metodusho- „ sityuv”- kado si o projekto

Ando projekto 5-5 romane civilnone organizacien lam ande, anda Észak-Magyarország regiovo, thaj anda-j Kassa, anda-j Besztercebánya-ke rajonura: anda kassave gavende, savengi situacija bares nasul si.

Selduj organizaciji lungone bershendar keren butyi, mishto pinzharen kado than, pshal pinzharen sakon or­ganizacijen (zhutipo, pinzhardipo, uzhe dajnura, lashe gindura)

Kodola organizaciji, saven alosardine po mukamlabo­no (2012. október-november), von sityile, sar trubul te keren jekh projektosko plano, anda soste sode tru­bul, sar trubul le sanjuktumaton te mobilizalinen – pa ushtyajipo, po ushtyajipo planarde pengo mini projekto. (2012. dcember- 2013. februar)

Kodola, kon ande sas ando projekto: pa jekh shon, po kaver shon ( 2013. március-2013. julius) ande sikade sa kodol pinzharipe so sityile, thaj penge planura. Len­gi butyi le mentora zhutisardine. Le manushen, thaj le sanjuktimaton – pa o projekto – pe le RomaNet-esko honlapo dam informacija. (2013.július-augusztus)

La konferencijake phandajiposa, vi jekh festivalo khe­tane akhardam, kaj sakon zhene ande sikadine pengi eg­zamenicko butyi. (2013.szeptember)

E pecipeski losh majdur zurardas ande-j zhene sa kodo, so sityile pa jekh projektosko plano: amen pale, kon len sityardam ande kodo zurardas, hoj o drom, pe savo lam ame, shaj phiren, thaj trubul te phiren.

Kon o projekto kerdine

Karpatok Fundacija- Ungrikothem

Ando Eger si ande jedyzime, ando 2002-to bersh e Kar­patok Fubdacija – vi o Ungrikothem mashkar le shtar thema (Plonija, Slovakija, thaj Ukrajna) ande si ando Nemzetközi Kárpátok Alapítványi Hálozat-o.

E Fundacija perdal pal granyica, sar regionalno fundaci­ja kerel peski butyi, thaj maj anglunes ando karpaticko regiovo: ando Ungrikothem – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, thaj ande-j Szabolcs-szatmár- bereg megye – lovengo, thaj majstro­resko zhutipo den le civilnone organizacien, le statos thaj le profitorientalnone organizacien, zhutinel le interetni­kusha kontakturi, zhutil ande-j dehatoske problemi, thaj zhutinel, hoj majbut zhene te pinzharen jekhavrengi kul­tura, thaj zhutinel la okonomijako pinzhardipo.

E Fundacija khatar o 2002-to bersh but-but lashe, ka­mjabale projektura, thaj programura kerdas

Le honlaposko adresso: www.karpatokalapitvany.hu

ETP Slovensko

O ETP Slovakija jekh non-profit salakharo, thaj gat­hanelalo organizacija si, savi ande-j Europa la Okonomi­jako Projekto tordyardas opre. Kado ando 1992-to ber­sh e USHA (Egyesült Államok) shuromatosardas, pala kado zhi ando 1998-to bersh inke ande shove europake thema tordyarde opre.

La ETP Slovenska organizacijako fundaripe ando 1995- to bersh sas, svatinto organizacija si.

O ETP Slovenska zurales khetane kerel butyi le go­vermentonca, le biznisarenca: kassave programura ke­ren, save angle zhutin le foroski, le gaveski evolucija, thaj aminti lel pe-j okonomija, zhutipo del kodole manushen, thaj familijen, savengi situacija si nasul – mashkarlende le romen, thaj le migrashon.

Le honlaposko adresso: www.etp.sk